The wishlist name can't be left blank

Az akvárium világítása

A növényes akváriumokra az erős megvilágítás a jellemző. A legtöbben pontosan az erős világítás miatt választják a modern akvarisztikának ezt a gyönyörű ágát: az élénk, vibráló fényben pompázó növények és a tiszta vízben úszó halak látványa a lakásnak vagy irodának igazi díszévé teszi a növényes akváriumot. Ez az ami már első látásra megkülönbözteti a hagyományos akváriumok látványvilágától.

Az akváriumunkat azonban nem világíthatjuk meg "büntetlenül" bármennyire erős fénnyel, hiszen a növényeink az erős fényben intenzívebben fognak fotoszintetizálni, ehhez pedig sok CO2-re lesz szükségük. Az erős megvilágítást tehát csak azoknak ajánljuk, akik nagynyomású CO2 rendszert is üzemeltetnek az akváriumban (a CO2 beoldásról részletesen itt írtunk). A szén megfelelő mennyiségű jelenléte nélkül a növények szenvedni fognak és az akvárium algásodásnak indul az erős fény hatására. Ne feledjük, hogy az erős fény és az ammónia kettős hatása az ami elindítja az algásodást. Ha megnöveljük a fényerőt, tudnunk kell, hogy a mozgásterünk is csökken az algásodás elleni harcban. Ezért is ajánljuk még haladó akvaristáknak is, hogy az akvárium indításakor és azt követően csökkentsék a fényerőt, és csak a biológiai egyensúly beállta után (kb. egy-másfél hónap kell a szűrőnek, hogy a benne tenyésző baktériumok száma megfelelő legyen az ammónia lebontásához) kapcsolják teljes fényerőre a rendszert.

A lámpa-választás kevésbé kardinális kérdés egy akvárium felépítésekor, hiszen a szűrővel ellentétben nem befolyásolja olyan mértékben a rendszer stabilitását és "egészségét" mint a szűrés. A tapasztalat azt mutatja, hogy a lámpát könnyebben cseréljük később, mint a szűrőt, és a gyenge világításból kevesebb kár származik mint a gyenge szűrésből - sőt, a gyenge világítás sokszor segít elkerülni az algásodást - igaz, a gyengén megvilágított akvárium viszont nem annyira szép látvány.

 

Hogyan válasszam ki az akváriumomhoz megfelelő lámpát?

Először is el kell dönteni, hogy milyen fényerőt szeretnénk. A fényerő meghatározására a T5-ös fénycsövekkel felszerelt lámpák és a halogén lámpák világában kidolgoztak egy egyszerű szabályt. Legyen a lámpa fényereje 1 Watt / liter CO2 befecskendezés esetén és legyen maximum 0.5 Watt / liter CO2 nélküli akváriumoknál. Tehát egy 150-180 literes akvárium fölé - CO2 befecskendezés esetén - használjunk egy hozzávetőlegesen 150-180 W-os lámpát (a két végletnél maradva ez lehet például egy 150 W-os ADA Solar I halogén-, vagy egy Odyssea Quad 4x39 W T5 lámpa). Ha nincs CO2 rendszerünk, akkor használjuk ennek a felét, tehát egy pl. 2x29W-os Odyssea lámpát. A T8-as (kissé vastagabb) fénycsövek annyira kimentek a divatból és annyira rossz a hatékonyságuk (igaz, egyes gyártók még mindig forgalmaznak olyan zárt tetejű akvárium-szetteket amelyekben T8-as fénycsövek vannak), hogy a Green Aqua nem is forgalmazza ezeket.

A fényerő meghatározása a LED lámpák korában sokkal nehezebb, a prémium és magasabb árfekvésű lámpák általában CO2 beoldással rendelkező akváriumokban ugyanazokat a körülményeket biztosítják, mint az 1W / liter T5-ös lámpák, az alacsonyabb árfekvésűeket pedig inkább CO2 nélküli akváriumokba ajánljuk. A LED lámpák nagy előnye az, hogy - a magasabb ár ellenére - a kisebb fogyasztás miatt hosszú távon költséghatékonyabbak lehetnek, mint fénycsöves vagy halogén társaik.

A lámpa kiválasztásánál jön el az a pont, ahol az akvarista az akvárium literszáma helyett az akvárium szélességét fogja figyelembe venni. Fontos ugyanis, hogy a lámpa a teljes szélességet átvilágítsa és jól nézzen ki az akvárium fölé függesztve, illetve fontos az is, hogy a lámpa tartókonzol használható legyen az akváriumunkkal - abban az esetben, ha rá kívánjuk fektetni a fényforrást az akvárium peremére - ezt a legtöbb gyártó lehetővé teszi. Ilyenkor válasszuk azt a lámpát, amelyik az adott akvárium-szélességgel működtethető. Egy 60 cm széles akvárium fölé például használhatunk ADA AquaSky Moon 601, 601, 602 lámpát vagy Quad 2x24 W illetve 4x24W lámpákat is.

Tudnunk kell azt is, hogy LED lámákhoz hasonlóan a T5 fénycsövekkel felszerelt lámpák között is lényeges árkülönbség (és fényerő-különbség) lehet, még akkor is, ha papíron ugyanaz a Watt-szám van a dobozra írva. Az olcsóbb lámpák elektronikus előtéte ugyanis gyengébb, ezért például egy Odyssea lámpa az akváriumra ültetve adja ugyanazt a fényerőt, mint egy akváriumtól akár 35-40 cm-re függesztett ATI lámpa. A halogén izzókat és fénycsöveket évente érdemes cserélni, hogy a rendszer hatékonyságát és a fényerőt biztosítsuk.

Vegyük figyelembe azt is, hogy a 60 cm, vagy annál mélyebb akváriumokban a fénycsöves lámpák fénye nem ér le az aljzatig megfelelő erővel, tehát az aljzat-növényzet kevesebb fényt kap, gyér és felfele növő hatást eredményezve. Ilyen akváriumokban mindig halogén lámpákat használjunk.

Van-e különbség látványban a LED, halogén és fénycsöves lámpák között?

Van egy olyan vizuális hatás, amelyet angolul "shimmering effect"-nek hívnak. Nincs igazán magyar megfelelője, a hatás lényege, hogy a vízfelszín fodrozódásának árnyékát látjuk az aljzaton. Ez a fényjáték fokozza a víz alatti vibráló hatást és még hitelesebb akváriumképet eredményez. Ahhoz, hogy ezt az árnyék-játékot láthassuk, pontszerű fényforrásra lesz szükségünk. A fénynek tehát egy pontból kell érkeznie. A halogén és LED lámpák pontszerű fényforrások. A fénycsöves lámpákban a gáz a fénycső teljes hosszában világít, tehát a fénycsöves lámpáknak nincs árnyéka, a hatás víz alatt is "mosottabb, derítettebb". Ha létre kívánjuk hozni a "shimmering effect"-et, mindenképpen LED vagy halogén lámpában gondolkodjunk és biztosítsuk a vízfelszín megfelelő mértékű mozgatását a szűrő beömlő ágának megfelelő beállításával (az ideális vízfelszín mozgatás a felszín megtörése nélküli erőteljes mozgatása).

További információk

A világítással az ADA Növénysuli a Növényes akvárium világítása című része is foglalkozik. A japán csapat által összeállított anyag megismétel néhány fentiekben leírt tudnivalót, de további hasznos információkkal is szolgál.