Csigák az akváriumban

Főleg kezdő akvaristák tekintenek ferde szemmel az akváriumban megjelenő csigákra. Sokan óriás csigainváziót vízionálnak már néhány egyed feltűnésekor is. Pedig nem kell tőlük félni! A cikk végére kiderül, hogy milyen izgalmas világ is a házukat magukkal hordó csúszó-mászók világa. Amennyiben a csigák mégis elszaporodtak, a bejegyzésből az is ki fog derülni, hogy miként lehet ellenük védekezni. 

Mit kell tudni a vízicsigákról?

A vízicsigák világa rendkívül sokrétű. Léteznek kopoltyús csigafajok, de ismerünk tüdővel lélegzőt is. Az elöl-kopoltyús csigák váltivarúak, a hátul-kopoltyúsok és tüdősök pedig hímnősek. A méreteiket tekintve is nagyon különbözőek. Az egészen pici 0,5 cm-es csigáktól a termetes 10-12 cm-es méretű óriásokig számtalan faj ismert az akváriumban. Táplálkozásuk is változó, de többségük algákat, illetve egyéb szerves anyagokat fogyaszt. Fontos megjegyezni, hogy egyes vízicsigafajok jól és gyorsan szaporodnak, míg mások petéi nem képesek kikelni akváriumi körülmények közt. Éppen ezért, ha valaki csak azért nem tart csigákat, mert fél a nagy szaporulattól, számukra megnyugvást jelenthet az a tény, hogy vannak akváriumi körülmények közt szaporodni képtelen csigák is. Ráadásul ezek általában szépek és hasznosak is.

Nem vettem csigát, mégis lett!

Bizony, ez számtalanszor előfordul. Sokféleképpen „befertőzhetjük” akváriumunkat csigákkal. A leggyakoribb eset, hogy növényekkel érkeznek a kéretlen potyautasok. Még akkor is előfordulhat, ha átnézzük a növényt és nem találunk rajta egy csigát sem, hiszen behurcolhatunk akár egy pár petét is valamelyik levél alsó fonákján. A leggyakoribb hívatlan vendégek a postakürt csigák (Helisoma nigricans)a hólyag csigák ,(Physella acuta) és a maláj tornyos csigák (Melanoides tuberculata).

Nagyon elszaporodtak a csigák!

Ezeket a csigákat "özöncsigának" nevezem, de ilyet a szakirodalom sehol nem említ, máshol ne keresse senki… :)
Vajon mi az oka az elszaporodásnak? A válasz nagyon egyszerű és még csak nem is a csiga „hibája”. Mint azt a bevezetőben említettem, a csigák algákkal és szerves maradékokkal táplálkoznak (most nem említve a viszonylag kevés valóban növényevő fajt, mert az elterjedt vízicsiga fajok az akváriumban nem azok). Tehát a csigák azért szaporodnak el annyira, mert nagyon ideális környezetbe kerülnek. Sok alga, sok lehullott haleleség, netán éppen bomlásnak induló növényi levelek stb. Jól látható, hogy az ilyen akváriumban nem a csiga az elsődleges probléma, hanem a biológiai egyensúly felborulása (netán még nem is állt be az egyensúly), vagy a túletetés lehet a háttérben, ami szintén rengeteg felgyülemlett szervesanyagot eredményez.

Mit tegyek ellenük?

Először is, a csigák elszaporodásához vezető okokat kezdjük el felszámolni. Pl. ne világítsuk túl az akváriumot, ami algásodáshoz vezet. Ne etessük túl halainkat. Takarítsuk sűrűbben a medencét és szedjük ki az elhalt leveleket az akváriumból.
Van egyéb eszköz is amivel csökkenthetjük az „özöncsigák” számát. Nagyon hatékony módszer, hogy az akváriumba táplálék konkurenst telepítünk. Mi lehet ez? Lehetnek ezek algaevő halak. De lehetnek az aljzaton keresgélő, a talajra lehullott ételmaradékot fogyasztó páncélosharcsák (Corydoras). Vagy akár remek választás lehet a garnélák tartása is. Óriási táplálék konkurensei a csigáknak, és a garnéláknak, halaknak nagyobb esélye van bárhová hamarabb odaérni ;).

Ritkíthatjuk őket manuálisan is. Tegyünk forrázott uborkát, vagy salátalevelet az akváriumba éjszakára. Reggelre ellepik a csigák, melyet így könnyedén kiemelhetünk a behelyezett uborkaszelettel egyetemben.
Vannak olyan élőlények, amelyek kifejezetten a csigák fogyasztására specializálódtak. A leghihetetlenebb talán mind közül a csigaevő csiga (Anentome helena), mely bénító mérget fecskendez az óvatlan csigába, majd kényelmesen felfalja azt. A csigaevő halak már jóval ismertebbek (Bótia, gömbhal ). Aki nem szereti megfogni a csigákat (nem értem miért) annak készült ez a kis szerkezet, mellyel kontaktus nélkül leszedhető az üvegről a csiga. Ha létezik olyan, aki csigafóbiás, akkor a termék neki készült. Továbbá léteznek csigacsapdák is, melyek szintén kisebb nagyobb sikerrel, de működnek. A legdrasztikusabb módszer a csigák vegyszeres irtása, de felsoroltam annyi módszert, hogy ezt tényleg csak legvégső esetben használjuk.

Miért hasznosak a csigák?

Mert elfogyasztják az algát és helyettünk tartják tisztán az akváriumot. Persze vannak olyanok amelyek kevésbé vagy egyáltalán nem esznek algát, de kedvelik a szerves hulladékot, míg mások még az ecsetalgának is nekiállnak, de a tablettás eleségre rá sem néznek. Összességében elmondhatjuk, hogy a maga nemében mindegyik csiga hasznos.

Melyik csigát válasszam akkor?

Amennyiben nem az „özöncsigáról” van szó (pl. hólyagcsiga (Physella acuta), vagy postakürt csiga (Planorbarius corneus)) úgy a díszhalkereskedéskeben megvásárolható csigák a teljesség igénye nélkül az alábbiak.

Neritina fajok

Magyar nevén, hagymacsiga, zebracsiga, sisak csiga stb. Rendkívül jó algaevők, közepes méretűek és van egy nagyon jó tulajdonságuk: - nem képesek édesvízben szaporodni! Jobban mondva, petéik nem kelnek ki édesvízben. A modernkori akvarisztikában igen közkedveltek, az egyetlen negatívum, a lerakott peték enyhén zavaró látványa.

Sün csiga – Clithon Corona

A Clithon corona (Süncsiga) az egyik legszebb, akváriumban is jól tartható csigafajta. A nevét a háza hátsó részén található tüskeszerű kinövésekről kapta. Számos mintázata elterjedt. Alapszíne a sárgától az aranybarnán át a feketéig terjed. Ezen fekete csíkok, vagy cikk-cakkok futnak végig. Algaevő, előszeretettel fogyaszt zöld, illetve barna algát. A növényeket nem bántja ezért kiváló lakója lehet egy növényes akváriumnak. Petét rak, melyek édesvízben nem kelnek ki. Ezzel náluk is megoldott a nem kívánatos túlszaporulat.

Sulawesi csiga – Tylomelania sp.

Az eddig felsoroltakkal ellentétben ez a tüneményes csigusz nem igazán algaevő. Inkább szépségéért és bohókás mozgásáért szeretjük. Egy hosszabb lélegzetvételű bemutató olvasható róluk ebben a másik bejegyzésben. A fentiekkel ellentétben, ez a csigafajta képes a szaporodásra, bár szinte jelentéktelen a szaporulat ami várható.

Maláj tornyos csiga - (Melanoides tuberculata)

Az akvaristák által kedvelt csigafajta, mert megeszi a fölösleges haltápot és a vízinövények lehullott leveleit és átszellőzteti a talajt. A növényeket nem rágja meg és a halakkal nem törődik. Túletetés esetén azonban igen hamar képes elszaporodni. Na ő aztán tényleg szapora! Mi növényes akvaristák nem kedveljük, mert az általunk használt agyagos talajokat az állandó túrása tönkreteszi. Kavicsos, vagy homokos aljzatú akváriumban azonban hasznos lehet.

Alma csiga - Pomacea bridgesii

Néhány éve még a legismertebb kereskedésekben kapható csigafajta volt. Azonban 2012-ben az EU tiltólistára tette és invazív fajjá nyilvánította. A Dél-Amerikából származó csiga Olaszországban és Spanyolországban jelent meg először és kezdte el kiszorítani az őshonos fajokat. Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy abban, hogy az ilyesmi ne fordulhasson elő, nagy felelőssége van az akvaristáknak is, bár nagy valószínűséggel ebben az esetben nem erről volt szó, mert a Spanyol és Olasz folyókban nem az akvarisztikában elterjedt Pomacea faj jelent meg.  

Csigaevő csiga – Anentome helena

A felsorolás végére hagytam a lopakodó bérgyilkost a Helena csigát.  Zsákmányukat általában csapatmunkával ejtik el. Miután elkapták áldozatukat az elejtett zsákmány szájadékát megkeresik és a testbe fúrva bénító szívó szájszervükkel a testnedveket szívják ki. A Csigaevő csiga heti 2-3 csigával táplálkozik. Előszeretettel fogyasztják a száraz eleségeket is. Kellő eleség szerzés esetén a csigaevő csiga nem minden csigát támad meg. A nagyobb testű vagy erős házfedéllel rendelkező csigafajokat ez esetben nem bántják.

Remélem, az írás segítséget nyújtott kiigazodni a vízicsigák szövevényes világában és már senki nem tart csigainváziótól, sőt hasznos lényként tekint rá az akváriumban, melynek elszaporodása esetleg indikátor arra vonatkozólag, hogy valami nem teljesen kerek az akváriumban.