Az akváriumi vizek csodálatos változatossága

A halak és vízinövények éltető eleme a víz. Bár minden víz átlátszó, mégsem mindegy milyen összetevőket tartalmaz.

A vizet az élővilág igényeihez kell alakítani

Rengeteg féle vízben élnek élőlények. A víz lehet sós, félsós, vagy akár édes is. A különböző élőlények ezekhez a teljesen különböző paraméterekhez szoktak az évmilliók alatt. Egyes fajok szinte teljesen képtelenek alkalmazkodni a víz paramétereinek változásához, mások lényegesen toleránsabbak. Éppen ezért tudnunk kell az általunk választott élőlények igényeit, ha felelősen (és sikerrel) szeretnénk tartani őket.

Némiképp könnyíti a helyzetünket, hogy a díszállatkereskedésekben forgalmazott (édesvízi) élőlények nagy része tartható a hazai csapvizeink többségében. Amennyiben speciális igényű halról vagy garnéláról van szó, azt általában a kereskedések eladói jelzik.

Trópusi lágy víz

A vízben oldott kalcium- és magnéziumvegyületek okozzák a víz keménységét, ezek akkor jutnak a vízbe, ha hosszabb ideig kőzeteken keresztül vonul a víz. A keménységet általában keménységi fokban adjuk meg. Magyarországon jellemzően a német keménységi fokot használják (jele nk° vagy °dH). A keménység az alábbiakban skálázható.

0–4 nk° nagyon lágy
4–8 nk° lágy
8–18 nk° közepesen kemény
18–30 nk° kemény
30 nk° felett nagyon kemény

A trópusokról származó élőlények - az állandó esőzések hatására - igen lágy, vagy lágy vizekben élnek. Ezek a halak, garnélák vagy egyes növények a hazai közepesen kemény, vagy keménynek mondható csapvízben nem maradnak hosszú távon életben. Mégis fontos megjegyezni, hogy számos trópusi lágyvízkedvelő élőlényt sikerült szelektív szaporítással hozzászoktatni a hazai (keményebb) vizeinkhez. Azért akad még pár, főleg újabban felfedezett, kevésbé „beakvarizált” halfaj, vagy garnéla mely továbbra is igényli a lágyvizet.

Amennyiben kifejezetten lágyvízkedvelő élőlényt szeretnénk tartani, begyűjthetünk esővizet, melyet szivacson és aktívszénen átszűrve használhatunk. Ezt inkább csak olyan helyen javasoljuk, ahol nincsenek a közelben szennyező gyárak, vagy nagyobb városok. A sokkal könnyebb módszer a vízlágyítás, melyről ebben a cikkben már beszámoltunk.

Kemény víz

Az akvarisztikában a keményvíz kedvelő halak legnépesebb tábora az afrikai sügéreké. Leginkább a Malawi-, Tanganyika- és Viktória-tóból származnak. Akik ezen halak tartásán törik a fejüket, viszonylag egyszerű dolguk van idehaza, hiszen a kezelt csapvíz tökéletesen megfelelő számukra. Az afrikai sügérek bár civakodósak, területvédők és folyton átrendezik az aljzatot, de színpompás kinézetük és a halak közt legfejlettebbnek számító szájköltésük kiemelik őket az egyéb halak világából. Sokan a legintelligensebb halaknak tartják őket.

 

Brakk víz, vagy félsós víz

Speciális igény lehet még a félsós víz is, mely a folyóvizek és a tengerek keveredéséből keletkezik. Leggyakrabban folyótorkolatokban (tölcsér) tapasztalhatunk ilyet, ahol a dagály és apály váltakozása „keveri” össze a két féle vizet. A brakkvizek sótartalma igen változó, 0,5-30 gramm/liter között mozoghat.

Brakkvíz található a mangrove mocsárerdők területén is. Tipikus félsós vízi halak, a mangrovemocsarakban élő kúszógébek, valamint a lövőhalfélék. A mangroveerdők halfaunája igen gazdag, mivel rengeteg élőlény talál a sűrű növényzet és gyökerek közt biztos menedéket a ragadozók elől.

Egyes tengerek és tavak is brakkvizűek. Ilyen például a világ legnagyobb brakkvize a Balti-tenger. Csak kis részen kapcsolódik az Északi-tengerrel így onnan sósvizet, míg máshonnan édesvizet kap. Az Északi-tenger felől érkező víz sűrűsége (sótartalma) nagyobb, mint az édesvízé. Ezért a Balti-tenger vizének 2 fő rétege lett. Egy felszíni édesebb és egy mély sós réteg. A tengeráramlatok hiánya miatt a keveredés kis mértékű. A mélyben tengeri fajok élnek, mint például a tőkehal, a felszínen édesvíziek, mint a csuka.

Egy kis érdekesség

A Kárpát-medence teljes egészében brakkmedence volt a Pannon-tenger idején. Létrejöttének oka, hogy egy nagy tengeröböl – illetve maradványtenger, a Paratethys – a miocén kárpáti ciklusának hegységképző mozgásai miatt egyre inkább lefűződött a nyílttengertől. A közvetlen tengeri kapcsolat megszűntével tójellegű lett, azaz már csak lefolyása volt, amelyen keresztül a beleömlő folyóvizek kiédesítették, átöblítették.

A sós víz

A tengerekből vagy óceánokból származó víz. Legismertebb tulajdonsága az édesvízénél lényegesen magasabb sótartalma. Ez az érték átlagosan 35‰ (3,5%), ami azt jelenti, hogy minden liter tengervízben 35 g só (főként nátrium-klorid) található oldott állapotban.

A tengeri halak és egyéb élőlények szintén megtalálhatók számos díszhalkereskedésben. Tartásukhoz feltétlenül szükséges az eredeti élettérhez nagyon hasonló közeg kialakítása és folyamatos szinten tartása. Ez rendkívül időigényes feladat ezért a türelem alap, ha ilyen akváriumot tervezünk. A nehézségek ellenére a tengeri élőlények nyújtják a legnagyobb szín és legváltozatosabb formavilágot.

Ezen sorok érdekes betekintést nyújtottak az ember számára oly idegen közeg, a víz sokszínűségére. Bolygónk vízi élőlényei csodálatos módon alkalmazkodtak ehhez a változatos élettérhez. Az akvarista feladata pedig megteremteni és megtartani a kiszemelt élőlények élőhelyének vízparamétereit, hisz igazi pompájukban csakis így gyönyörködhetünk. Ugye milyen izgalmas kihívás ez? :)

Ha további kérdések merültek fel benned vízi élőlényeid tartásával kapcsolatban, ügyfélszolgálatunk készséggel áll rendelkezésedre.